Talán még december lehetett, amikor Áron hívott hogy vegyünk disznót. Kicsit elhallgattam a telefonban egy pillanatra elgondolgottam (ugyanis egy kecske vásárlása fűnyírás céljából mekkora ötlet), jó mért is ne, szerezzünk. Pár nappal később Fridman hívott, hogy kell-e disznó, mert a szomszédja eladja az egyiket. Elmentem, megnéztem "Babe" mosolyjgott. Jó lesz! Edina közbenjárásával sikerült egy helyi, igazi böllért is szereznünk, Öcsit. 

A vágás előtti héten elmentem Öcsihez, mesélje el mit kell vennem, hogyan készüljek fel rá, lelkileg. A disznó Tarjánban, mi Tardoson semmi felszereléssel, Öcsinél meg egy komplett mészárszék. A böllér Úr összeírta mit kell vásárolnom, én persze a papírt elhagytam. Újabb szervezés, újabb összeírás vásárlás. Szomszédunk, Ica néni kölcsön adta, a nélkülözhetetlen üstöt, a rendfát és múzeális értékű teknőt (nem hittem el: egy fatörzsből van kifaragva). A vágás hetében már nagy izgalomba voltunk. A terv az volt, hogy reggel utánfutóval átmegyünk a disznóért, felrakjuk az utánfutóra és nálunk EU komfort szerint lőjük, szúrjuk. Persze a tapasztaltak csak röhögtek rajtunk, hogy na persze, mert az úgy van hogy jön velünk a disznó...

Eljött a reggel, még a nap sem kelt fel, már alágyújtottam az üst alá vizet főzni. Fél 6 van. Reggel. Lassacskán megérkezett Öcsi is. Megisszuk az első pálinkát. Finom házi szilva. Indulunk Tarjánba. Megérkeztünk. Fél 7. Előálltunk a nagy ötlettel, hogy átvisszük a malacot, jó... disznót. Kiröhögtek, jó akkor itt altatjuk el örökre és átvisszük kocsival. Tiszta sor. 

Én azt hiszem nem láttam még élőben ilyet. Sokkoló volt, nagyon nem részletezném a folyamatot volt ott disznóvisítás, egy pukk, eldőlés, remegés, rugdodás. Én megszeppenve figyeltem az eseményeket, a profik tudták a dolgukat, gyorsan csinálták, nagy rutinnal. Szúrás után jött a vér, pár perc múlva egy hordágyon vittük a mérlegre. 183 kg. Uhhh baszki ez nagy!

És jött még egy feles, a nagy ijedségre. Ezt a poharat jól megtöltötték, egybe vízből sem iszom ennyit. Aztán kiderült a nagy izgalomba, hogy eljöttünk pénz nélkül :-) Szuper! Mindegy a disznót azért elhoztuk, vissza Tardosra. Megérkeztünk , kiszállunk, hosszú volt az út, igyunk egy felest. Igyunk! Még nem volt reggel 8 óra sem. 

Persze mindíg gondoltam, hogy ez az ivás hagyományos dolog és a hagyományokat komolyan kell venni... így disznóvágás idején, de ez a tempó felülmúlta minden képzeletemet.

Folytatás is lesz...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.