Gondoltam beszámolok az egerekkel folytatott csatáról. Az egész úgy kezdődött, hogy vidáman fotózgattam ezeket az ici-pici kis barátságos élőlényket a kamrában. Talán még nevet is adtam neki, Jerry, azaz Jerryk mert volt belőlük pár puhaszőrű. Aztán 1 hét múlva gondolták beljebb jönnek, így a házat tekintették vidámparknak. Ez még nappal rendben is volna, ám éjszaka, amikor békés nyugalomban várom, hogy az álommanók talicskával hordják szemembe az álomport. No azt nem, ezek rohangálnak, ricsajoznak és rágnak. Hangosan. Első felindulásból beszereztünk 3 db egérfogót és vagy 5 csomag mérget. Az elsőt agyoncsaptam seprűvel, a másodikon szétvertem a parfis nyelét, további 4 az egérfogó karmai között szenderült hosszú pihenőre. Biztos van az egereknek valami életen túli kommunikációs képességük. Tudják, hogy az egérfogó egy adrenalint termelő etető. Van némi izgalom, ahogy kicsi fogacskákkal kirágják a diót a kis tartókából. De ez csak egy etető. Dió mindig lesz, mert ez az idióta gazdi azt hiszi csapdába esünk, gondolják az egerek. Szóval az egerek rágják a paprikát, a bazsalikomhoz és a fokhagymához nem nyúlnak. A tészta is megjárja, csak a müanyag fólia nem kellene rá. Cukor is van, de a dió a tuti. Abból meg van 3 diófányi.

Kaptunk egy egércsbdát is. A lényege, hogy egy rácsos félgömb alakú ketrecbe felülről be tud menni, de ki már nem. Okos a kis rohadék, mert nem ment be.

Az egérfogó etetésen túl gondoltam túljárok az egér eszén. Még nem tudom mennyi van, de egy tuti a verembe végzi, remélem 1 csapdában  hármat meg agyoncsap az egérfogó. Egy barátom ígérte, hogy hoz egy komolyabb patkányfogó szerkezetet, aminek a lényege, hogy lerepíti a rohadékok fejét. Addig is egy szerkezetet kreáltam, aminek a lényege, hogy egy deszkát használtam fel hídnak, azaz az egyik felét egy kuka széléhez helyeztem, a másikat pedig a padlóra. A kuka felöli oldalára egyensúlyba helyeztem egy WC papír tartó hengert. A hengerbe a kuka felőli részen belülre helyeztem egy diót. A deszkákra is helyeztem diót. A terv az hogy végigzabálja az utat, be megy hengerbe és potty beleesik a kukába. Most már csak abban reménykedek, hogy ne lakjon jól az úton. Szóval ez van...türelmes vagyok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.