Ez a futásdolog fertőző. Először én indultam el a lejtőn, aztán sorba a tagok :-) Szeptemberben meg azon veszem észre magam, hogy a család egyik fele velem fut, a másik fele szurkol :-) Ez jó! Ekidenbe letoltuk a maratont és 256 csapat (férfi) közül a csapatunk 42. helyen végzett....

Persze mindez nem jött volna létre, ha nincs Misi, hiszen ő készítette a fotót. Ő most nem futott, de ő is fut. Vidám vasárnap!

A futás amúgy klassz volt, jött a szembeszél is ahogy kellett. Az elején futottam 12.4 km 53:10 alatt, meg a végét is Sanyi val 4:30-as tempóban. A csajok is kitettek magukért  :-)

Jól meg is vertük a Szásztalanok csapatát. 3 perc. Ennyi! De nem adják fel. Készülnek a következő összecsapásra. Elszántságból, kitartásból jeles :-)

Éljen a Szász-lábúak csapat!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.